Nell Flynn nem egy átlagos lány, de őszintén... ki átlagos? Az Ő életében senki sem egyforma. Az egyik lehet démon, a másik démonvadász, póni, vagy Dave. Igen, őt egy külön fajba tudná főhősünk sorolni. Az utálat, amit iránta érez felpezsdíti a lány érzelmeit, és vonzódása iránta kezd felszakadni, mint egy seb. Egy poros, régi seb, amely nem fáj neki. Inkább élvezi.
Nell úgy érzi, hogy az élet állandóan kicsesz vele. Nem azért, mert nem talál négylevelű lóherét, vagy nem érzi magát tökélynek... inkább a vállán pihenő két idióta miatt. Ördög és Angyal. Mindenbe beleszólnak, ami él, és mozog... vagy...ami már lerágott csont. Mindig jókor vannak, jó helyen - Dave szerint.
Nell, mikor kislány volt, és alig koptatta még az iskolában a padot, a bátyja örökké eltűnt. Meghalt. Talán. Ez egy olyan sebet ütött a lányba, ami néhol látható, valahol láthatatlan volt. A szívében egy hatalmas űr tátongott, amely kitöltésében Dave flegmán, bunkón... de mégis összetudja - vagy legalább próbálkozva - forrasztani a lány szívét. A darabkákat összeszedi, vagy arrébb löki, és kicseréli. Ha kell, az övéből tép le egyet úgy, hogy ezt nem mutatja ki. Hiszen, egy vad oroszlán is legbelül egy szeretetre vágyó, bújós kiscica.
~
Érdekel a blog? Megfogott? Mi tetszik benne, vagy mi nem? Írd meg ha gondolod, szívesen próbálok rajta javítani, ha tehetem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése